A Nemes Hölgy története

Ez egy történet egy idős, ám egyre szebb Nemes Hölgyről.Először 1838. december 28-án találkoztak vele a ''Szerb Újság – Magazin a Művészetért,Irodalomért és Divatért'' című folyóiratban, ahol kaszinó néven szerepelt, és szerb, magyar,valamint német nyelven működött.1888-ban már olvasókörként találkozunk vele, ekkor már szabályozta tagjainak jogait és kötelezettségeit. 1920-tól megjelenik a helyi általános iskolákban, a Sokol Egyesületben és a Vrányevói Női Szövetkezetben.A 1924 és 1941 közötti időszakban az orosz emigránsok is használták, valamint a ''HevraKadish'' zsidó egyesület egészen 1941-ig. Szintén fontos szerepet játszott a Vrányevói Dilettáns Ifjúság és a Vrányevói Gazdaifjúság életében.1945 és 1956 között két helyen működött, mivel a szerb horvát és magyar nyelvű könyveket külön kezelték. Ebben az időszakban szorgalmas önkéntesek dolgoztak benne, akik magánszemélyektől gyűjtötték és vásárolták meg a könyveket. 1957-ben az összes könyv egyhelyre került, az önkénteseket pedig hivatásos könyvtárosok váltották fel, miközben az olvasók és a könyvek száma egyre nőtt.1958 és 1972 között hivatalosan a ''Vasa Stajić'' nevet viselte. Egy rövid ideig a Munkásegyetem fennhatósága alá tartozott, és gyakran változtatta a címét, ám mindig Népkönyvtár maradt.Végül, 164 év után, megtalálta végső otthonát a Žarko Zrenjanin utca 9. szám alatt. 1998-ban elkészült a Helytörténeti Gyűjtemény részlege, ahol a város lakóinak emlékeit és értékes dokumentumait őrzik. 2008-ban, a padlástér átalakításával, a könyvtár új teret kapott irodalmi estek, kiállítások és kulturális események számára.Továbbra is azon dolgozunk, hogy a Nemes Hölgy hosszú életű maradjon, és korának megfelelően egyre fiatalabb és szebb legyen!