Törökbecsei Népkönyvtár története
Törökbecse egy kisváros Közép-Bánát közigazgatási körzetében Törökbecse az azonos nevű község székhelye. A község területe 609 km², és négy településből áll: Törökbecse, Kumán, Bocsár és Beodra.A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a község területén 24 788 lakos él. A lakosság többsége szerb (kb. 65%), a magyarok aránya kb. 25%, míg a fennmaradó 10% más nemzetiségekhez és etnikai csoportokhoz tartozik (romák, muzulmánok, horvátok,szlovákok stb.).A Népkönyvtár Törökbecse-i székhelye magában a kisvárosban található, és fiókkönyvtárai vannak Kumánban, Bocsáron és Beodrán .A ''Szerb Újság – Magazin a Művészetért, Irodalomért és Divatért'' című folyóirat 1838.december 28-i számában tette közzé az első olvasókör Törökbecsén való megnyitását. Az olvasókör szerb, magyar és német nyelven működött.Működését folyamatosan fenntartotta – kezdetben kaszinó néven, majd többször is változtatta nevét és szervezeti formáját, de napjainkig fennmaradt.
A szerb olvasóterem tagjai 1913-ban
A második kaszinó 1841-ben nyílt meg.1860-tól egy magyar nyelvű olvasókör, a „Leseverein” működött, amelyet 1861-ben„Olvasóegylet”-re neveztek át, majd 1871-ben „Szabadеvlűkör” néven bővítette tevékenységét Törökbecsén és Vranjevón magyar nyelven.Vranjevóban 1879-ben alapították meg a „Szerb Népkönyvtárat”, amely 1883-ban kiadta saját Alapszabályát, azaz „Alapvető szabályok a szerb olvasókör számára”, és egészen a második világháborúig működött.1900 és 1941 között a magyar lakosság a „Polgári Magyar Olvasókör” könyvtárát használta.
Az udvaron az őshonos gyűjtemény épülete
A fent említett könyvtárakon kívül Törökbecse területén számos társaság és egyesület is működött, amelyek a fő tevékenységeik mellett tagjaik számára könyvtárakat is fenntartottak.Íme néhány ezek közül: 1925 és 1941 között működött a Sokol Egyesület könyvtára. 1924 és 1941 között az orosz emigránsok orosz nyelvű könyvtára. 1930 és 1941 között a „Szerbkinja” női szövetkezet könyvtára is aktív volt. Ugyanebben az időszakban működött a zsidó egyesület „Hevra Kadiša”könyvtára. A két világháború között több magánkönyvtár is kölcsönzött könyveket, példáu lDobrivóje Bata Ćurčić könyvtára. Ebben az időszakban számos más egyesület is nyújtott könyvtári szolgáltatásokat. Csupán néhány példát említettünk, de ezek is jól mutatják az itteni lakosok olvasás és könyvek iránti hagyományos tiszteletét.A második világháborút követően az új társadalmi-politikai környezethez igazodva a könyvtári tevékenység is megváltozott és újra szerveződött. A könyvtár fejlődése ebben az időszakban több szakaszra bontható.
A felszabadulás utáni első időszakban, 1956-ig, két könyvtár működött külön-külön, egy a szerb és egy a magyar nyelven. A munka önkéntes alapon zajlott, és a fő hangsúly a könyvek gyűjtésén és magánszemélyektől történő felvásárlásukon volt.1957/58-ban elkezdődött a szerb és magyar nyelvű könyvtári állományok összevonása. A publikációk ekkor kezdtek nemzetközi tizedes osztályozás szerint feldolgozásra kerülni,állandó munkavállalók kerültek alkalmazásra, és a könyvtár elnyerte a „Народнабиблиотека ''Васа Стајић'' Нови Бечеј” (Vasa Stajić Könyvtár) nevet. Ekkor a könyvtár a Népfelszabadító Bizottság irányítása alatt működött. Hasonló helyzet volt az önkormányzat többi településén is.1964-ben a „Народна библиотека ''Васа Стајић'' Нови Бечеј” (Vasa Stajić Könyvtár)hivatalosan is városi könyvtárrá vált, és ekkor vette fel a ma is használt nevét, a „Народнабиблиотека Нови Бечеј” (Тörökbecsei Községi Könyvtár). A könyvtár átvette a helyi olvasókat, és azokat fiók könyvtáraként szervezte meg.A társadalomban bekövetkező állandó változásoknak megfelelően egészen 1986-ig a könyvtár működése az OOUR keretén belül zajlott, a Munkás Egyetem irányítása alatt,később pedig a Munkás Otthon ''Jovan Veselinov Žarko'' keretében.1986-ban, először az alapítás óta, a „Народна библиотека Нови Бечеј” önálló munkaszervezetté vált, amely kifejezetten könyvtári tevékenységet végez.1998-ban, miután befejeződtek a Helytörténeti Könyvtár helyiségei, nagy figyelmet fordítottak a helyi lakosok emlékeinek és értékeinek megőrzésére.2008-ban a padlástér átalakításával a könyvtár új helyet kapott irodalmi estek, kiállítások és egyéb kulturális rendezvények megtartására.
Tetőtér – galéria
Depó szerb nyelven
